Gyermekkoromban nagymamám asztalára csak aztán kerültek ki a vizeskancsók, amikor elfogyott az ebéd első két fogása, a leves és a főétel, mondván, ne az ivással lakjunk jól, az evés a fontos. Lány koromban már szajkózták a semmiből felbukkant étkezési tanácsadók, hogy 1 liter víz elfogyasztása a napi minimum ajánlat. Ma már azt a számomra képtelen ítéletet hallom, hogy napi 2-3 liter alatt nem számítok biológiailag működő emberi szervezetnek.

Mivel ebben a blogban már el is kezdtem kiokoskodni a józan ész életmód tanácsait, fontosnak tartottam utánajárni ennek a kérdésnek. Hirtelen összeollózott szakirodalom alapján összegzem tehát a tudnivalókat.

A napi szükséges folyadékbevitel egészséges ember esetén semleges időjárási körülmények között min.17-19ml max. 30ml testtömeg kilógrammonként, átlagolva tehát megfogalmazhatjuk, hogy a napi folyadékbevitel kielégítő mértéke 25ml testtömeg kilogrammonként. Ezzel számolva nekem, mint egy 59kg-os embernek naponta közel 1,5 liter folyadék bevitelére van szükségem.

A felnőtt emberi szervezet valamivel több, mint 70%-a víz, ebből az arányból az idő előrehaladtával folyamatosan veszítünk. A víz a testünket alkotó sejtek lényeges alkotóeleme, az anyagcsere folyamatok, a méregtelenítés eszköze, valamint a testen belüli információáramlás közege is.

A nem megfelelő folyadékháztartás olyan testi, lelki és szellemi tünetekkel hozható összefüggésbe, mint: a fáradékonyság, a koncentráló-, és a stressz tűrő képesség csökkenése, a rossz közérzet, a levertség, az elhízás, az emésztési zavarok, a vesekőképződés, a cukorbetegség, a székrekedés, valamint olyan betegségekkel, mint az allergia, a candida, az asztma, a magas vérnyomás, az alacsony vérnyomás, továbbá daganatok, ízületi problémák, bőrpanaszok, még a ráncosodással és a narancsbőrrel is. Nem megfelelő folyadékbevitel esetén dehidratáció, azaz kiszáradás, vízvesztés alakulhat ki.

Van jó hírem is! Az emberi testet alkotó sejtek teljes tartománya 7 évente kicserélődik. Na persze nem egyszerre, hanem fokozatosan. Milyen szerencsés ötlet ez az anyatermészettől. Ez az a megújulási folyamat, amelyet életvitelünkkel, táplálkozási szokásainkkal mi magunk is befolyásolunk, és a legjobb, hogy elhatározásunk szerint akár kedvező hatással is lehetünk saját szervezetünkre.

Na, akkor most gondolkodjunk, mert az elméletet valahogy a gyakorlatba kell helyezni. A kérdés, ha már úgyis sanyargatjuk magunkat és fogyókúrával kezdjük az évet, hogyan hasznosítsuk azt hosszútávon az egészséges életmód kialakítására? Mi sem egyszerűbb: Iktassuk a napi szükséges folyadékbevitelt kúránk szabályai közé!

Nagyszerű. Most, hogy tudom, ebből rám 1,5 liter víz vonatkozik naponta, nem tűnik olyan lehetetlen küldetésnek, mintha 2-3 literről beszélnénk. Innentől csak a hogyan van hátra.

Sokaknál bevált az a módszer, hogy reggel maguk elé tesznek egy másfél literes ásványvizet, és célirányosan megisszák nap végéig. Próbáljuk meg, bár ezen én már sokszor elbuktam. Egy-két napig bírom, aztán harmadnap otthagyom a felét, a következő napokon pedig már egyáltalán nem fogy semmi az üvegből. Na, ennek a módszernek pl. az a lényege, hogy pár héten át erőltetni kell. Pár nap után a szervezet hozzászokik ahhoz, hogy végre kellő mennyiségű folyadékot kap, ezt meg is hálálja, sőt, eztán már érezhetően követeli is. Az már hosszabb idő, míg mi is megszokássá építhetjük az ivást, főleg, hogy az ne üdítő legyen, hanem víz. Addig, amíg nem megy magától, meg kell kicsit feszülni, még ha a fülünkön jön is ki.

De én nem szeretem a vizet, nem tudok simán vizet inni! Hiszti vége. Nem szoktam a szénsavas, agyon ízesített, műanyag ízű üdítőket inni, csak nagyon ritkán, évente ha 2-3 alkalommal, de valahogy nehezemre esik a tiszta víz ivása. És ahogy már írtam egyszer, ott van a kávé is, ami egyszerre rossz szokás és fogyókúrába épített pótcselekvés, tehát egyszerre van a jó és rossz oszlopban.

A javaslat itt is a fokozatosság. Kezdetnek érjük el azt, hogy legalább az általunk kedvelt ízű teából, vagy higított szörpből igyuk meg a napi ajánlott mennyiséget. Igaz, így számolnunk kell a benne foglalt energiatartalommal, nem különben a cukorral, de legalább az emésztésünk és porzó vesénk működését beindítjuk a normális felé. Már volt javaslatom rá, hogy eleinte legyen az ivás a nassolási inger kioltója. Ha kezdetben cukros löttyöket teszünk is magunk elé, ez valószínű még mindig kedvezőbb, mintha tábla csokikat, édes kekszeket, egyéb ropogtatnivalókat fogyasztanánk testünk kárára.

Viszont fontos, hogy számoljunk az elfogyasztott folyadékban lévő, emésztést igénylő anyagokkal! Tessék legalább egyszer elolvasni a címkén lévő adatokat! El fogja venni a kedvünket a szirupoktól, az biztos. Jó út lesz a víz felé. Az általam kedvelt Nestea pl. 83kcal/250ml. A vicc kedvéért megnéztem az első nap óta érintetlen gyümölcsrizs iratait és 85kcal/100ml az adat. Ez azt jelenti, hogy ha megiszom ezt a 1,5l Nesteát, amit folyadéknak minősítettünk, az olyan, mintha megettem volna majd 3 doboz MilchReis gyümölcsrizst, amiből fogyókúrán kívüli napon, nassolásként kb. pont egy dobozt bírok megenni. Ilyen energiatartalom mellett nem is csoda, ha ezekből az üdítőkből sem sikerül fedezni a napi folyadékbevitelt, hiszen gyakorlatilag ugyanúgy meg kell emészteni őket, mint az ételeket. Jól körbe szaladtunk, de a végére csak kibontakozik, mit is akartam.

Előírom magamnak tehát a napi 1,5liter folyadékbevitelt. Mivel most elborzadtam egyik kedvencemtől, teszem ezt főzött, ízesítés nélküli zöld teával, ami csak azért lesz nehéz, mert el kell készíteni, ugyanis szeretem. Idő hiányában szörpöt fogok keverni magamnak, a szörp kárára egyre csökkenő arányú elegyben. A bevitt folyadék minőségéről és mennyiségéről pedig épp úgy elszámolás készül, ahogy az ételekről és a mozgásról. A kávé pedig maximalizálva napi két csészére, hozzátéve, hogy át kell állnom az instant kávéról a főzöttre. Ezzel a szabállyal is megvagyunk végre.

Végezetül beillesztek egy teljes cikket, ami – mondhatni – mai témánkkal kapcsolatban kutatva megtetszett és felhasználásra került.

Mennyi is a napi szükséges folyadékbevitel? Azaz mennyi folyadékot igyunk naponta?

Dr. Kerekes József, az intenzív terápia főorvosa, 2008.08.13.

Az unásig ismételt tanács – bármely egészségügyi fórumot idézzünk –, így hangzik: 2-2,5 litert! Ez a mennyiség testsúlykilogrammra átszámítva 30 ml-t tesz ki. Amikor is szeretnénk betartani ezt a tanácsot, meglepődve tapasztaljuk, hogy képtelenség normális mikro- és makro-klímában elfogyasztani ezt a vízmennyiséget a megadott időn belül, legyen szó akár tiszta-, akár ásványvízről. Sok emberrel találkoztam, akik restelkedtek, sőt lelkiismereti problémával küzdöttek nap, mint nap, mondván, nem tudják elfogyasztani ezt a vízmennyiséget. Hol van a hiba: a megadott mennyiségben vagy bennünk? 

Voltaképpen a szakkönyvek felületes és téves tolmácsolása okozza a félreértést. Az orvosi szakkönyvek szervezetünk folyadékháztartás fenntartásában valóban ilyen és hasonló mennyiséggel számolnak, feltéve, ha a beteg operáción esett át, illetve olyan súlyos betegségben szenved, ami kizárja a táplálkozás természetes módját. Még ebben az esetben is óvatosan kezelik a 2-2,5 liter naponkénti folyadékmennyiséget, behatároló körülménynek számítva igen sok tényezőt, többek között a szív teherbíró-képességét, a beteg testsúlyát és főképpen az ürítés problémamentességét. Ezt az elvet másolták át a szakkönyvekből durva egyszerűsítéssel a népszerűsített egészségügyi írások, alkalmat ezzel adva a téves alkalmazásra, ami esetekként egészségünket is veszélyeztetheti!

Az igazság kiderítésének érdekében számoljuk át mennyi is a napi folyadék veszteség egy átlagosnak mondható 75-80 kilogrammos ember esetében. A lélegzéssel 0,4 liter párolog el, izzadással 0,5 litert veszítünk, továbbá termelünk 1,4-l, 6 liter vizeletet, végül a széklettel 0,1 liter ürül. Ez összesen 2,4-2,6 liter, ezt kell feltétlenül pótolnunk. Hogyan sikerül naponta, minden megerőltetés nélkül, észrevétlenül pótolnunk a hiányzó folyadékmennyiséget normális körülmények között? Étkezéssel 0,9-1,1 liter vizet viszünk be, az anyagcsere következtében még 0,3 liter szabadul fel. A hiányzó mennyiség tehát nem több mint 1,2-1,5 liter folyadék, amit szomjúságérzetünk segítségével könnyedén visszatérítünk szervezetünkbe. 

Egy filigrán alkatú hölgy ennek a mennyiségnek felével is beéri. Legjobb tehát kilogramm testsúllyal számolnunk, ami mintegy 17-19 ml-t tesz ki, és ez a mennyiség már minden további nélkül elfogyasztható, szemben az egyesek által említett 30 ml/kg-mal. Természetesen, ha szélsőséges körülmények állnak be, ennek a mennyiségnek a többszörösét is elfogyaszthatjuk, de ez maradjon más téma. Végül, ha megtudtuk mennyit is kell innunk naponta, essék egy-két szó arról, hogy mit igyunk, tekintet nélkül arra, hogy gyermekekről, fiatalokról, vagy akár 65 évnél idősebbekről van-e szó. Ajánlatos nyári használatra a szénsavmentes ásványvíz és üdítő, a paradicsomlé, joghurt, aludttej és a levesek. Kerüljük a kávét, alkoholtartalmú italokat és a cukortartalmú szénsavas üdítőket.